ALAPOK

Teljes név: Elias Corvus Kirley McCormack
Használt név: Kirley McCormack
Hogyan ejtsd a nevem: ’Eliás Korvusz Kárléj Mekkormak’
Becenév: Mivel ismert a varázslóvilágban egy idő után csak Kir-ként emlegette a média. Ő ugyan nem szereti ezt a fajta szóviccet, hiszen az újságok ezzel a középső nevére szoktak utalgatni, melynek jelentése „holló”. Túlságosan személyes is számára ez a név, hiszen a családja születésétől fogva Cory-nak becézi, ami igen lányos hangzású, ezért is nem hangoztatja a díszes publikumnak.
Születés: 1986.november 11. Skye szigete
Kinézet: Igazi rock sztár image, ahogy az a Walpurgis Lányai zenekar egyik tagjától elvárható. Előszeretettel visel bőrkarkötőket és rajong a nyakláncokért, sokszor egyszerre többet is a nyakába akaszt. A jobb fülében visel egy kör alakú fülbevalót, ami egy farkába harapó sárkány, de nem a fülcimpája van átlyukasztva, hanem a porc a fülkagylón felül. (Igen fiatalon hozta össze és grátiszba kapott mellé egy-két nyaklevest is az édesapjától.) A ruházat esetében viszont nem olyan extrém. Legkedvesebb összeállítása a farmernadrág, póló és mellény összeállítás. Alul kicsit rövidre van nyírva a haja, de ez csak akkor látszik, ha összefogja a haját. Barna hajjal és zöld szemmel lett megáldva. Mikor nagykorú lett tovább lépett a varázsló világban barbárnak számító önkínzás fokában és varratott magára egy-két tetoválást, de ezeket maximum akkor látni, ha trikóban, vagy félmeztelenül van. (Különben két holló toll van a felkarjai alsó felén, mely a nővérét és őt jelképezi és az alhasán is van egy felirat: Alte volant, si laborare potestis facere.)
Jellem: Elég edzettek az idegei, hála a sok szereplésnek, kevés váratlan helyzet hozza őt zavarba. Csak azt nem szereti, ha rácsimpaszkodnak, vagy erőszakosak a rajongói. Kifejezetten irritálja, ha egy varázsló az ő mércéje szerint ostobán viselkedik. Többnyire az a típus, aki szereti tudni, hogy mire számíthat, de elég kiszámíthatatlan mire hogyan reagál. Olyan, mintha a valósággal párhuzamosan egy képzeletbeli világban is mozogna, ahol a dalok születnek. Nagyon szereti a zenét, de nem mindenfélét tud befogadni a füle. Mégis, ha egy gitár akad a kezébe azonnal báránnyá szelídül, de a seprűn ülve, vagy a színpadon állva képes 120-on pörögni. Elég sajátosan látja a világot és megvannak a maga szabályai. Nagyon nehezen viseli, ha valaki irányítani akarja, főként, ha nem ért egyet az irányzékkal. Különben elég közvetlen, nyitott típus, hiszen Skye szigetén ehhez a családias légkörhöz szokott hozzá. Éppen ennek okán a muglikkal való érintkezés is elég gyakori volt gyermekkorában. Mivel az édesapja is érdeklődve vizsgálta őket, tőlem sem maradt távol a mugli szokások megfigyelése, interpretálása, sőt többnyire elég szórakoztatónak tartja őket és az életről, világról alkotott képüket.
Faj: ember
Nem: Férfi
Rang: tanár/tanár?
Vér: Aranyvérű

CSALÁD

Anya neve: Catriona Atensia McCormack (Pride of Portree sztár játékosa volt)
Apja neve: Jeffrey Teodor McCormack
Testvér: Meaghan Calamum Elisabeth McCormack

EDDIG

/Részben hozott történet a HP világából. A McCormack család női tagjai és Kirley szerepelnek A Kviddics évszázadai különkiadásban (is). A foglalkozásukat, hogy kviddicsjátékosok, illetve Kirley zenész innen emeltem ki, de a zenekartagok korát egy kicsit előrébb hoztam./

A családunk soha sem állt távol a hírnévtől. Noha nem a csillogás, csupán a hobbink iránti szeretet űzött minket bele ebben a néha hamisan csillogó világba. Anyámat az utolsó iskolás évében leszerződtették a Pride of Portree-be. Abban az időben még számított valamit a szó megtartása…és a szerződés meg nem szegése. Tehát anyám rövid úton ennél a kis Skye szigeteki csapatnál kötött ki. Nagyon tehetséges hajtó volt, így nem okozott meglepetést, mikor a ’60-as években már a csapat kapitányaként két bajnoki címet ügyeskedett össze. Akkoriban apám segédedző volt a csapatnál, így ismerkedtek meg. Igen sokáig igyekeztek elnyomni magukban a szerelem fellobbanó lángjait. A csapatnak nem tett volna jót, ha összekuszálják a szálakat. Apámnál a sikeres segédedzői pályát, az edzői minősítés követe, de akkor már úgy érezte nem bírja tovább. Választania kellett: munka és hírnév, vagy szerelem. Tudta jól, hogy az edzők koránt sem örökéletűek a csapatnál, szóval fogta magát, megkérte anyám kezét és dobbantott a csapattól. Később a Mágiaügyi Minisztériumban kötött ki, ahol szakértelme állást ajánlottak neki a Nemzetközi Sportok osztályán és hellyel kínálták a Britt Sport Bizottságban is.
A kései házasságnak, igen kései gyümölcsei lettünk a nővéremmel. Bár 4 év van közöttünk remekül kijövünk. A szüleinktől azt tanultuk, hogy vigyázzunk egymásra és ez mindig is így volt. Mára Meaghan és én teljesen más körökben mozgunk, szeretjük egymás agyát húzni, de ő az egyetlen, aki minden titkomat ismeri. Bármikor rá merném bízni az életem. Frankó kis boszi lett belőle.
Végül, a szüleink megdöbbenésére ő lett az, aki tovább vitte a sport stafétát. Akár csak anyánknak, szinte már vérségi alapon neki is helye volt a Pride of Portree-ben. Igazán nem panaszkodhatnak, mert Meag remek őrzőként teljesít és emellett legalább anyáék közelében van. Azt hiszem az egyetlen amiben változtathatna az a maszkulin oldala. Lehetne kevésbé fiúsabb, mert mellette jószerével lánynak tűnök…néha.
Anyának nem kellett teljesen elkeserednie velem kapcsolatban sem. Nagyon is szeretem én a kviddicset és éppenséggel rossz sem vagyok benne. Betéve tudom a cseleket, a szabályokat…a szabálytalanságokat. Mégis, valahogy nem kötött le annyira, hogy én is hagyjam magam leszerződtetni a suli után. Valahogy mindig is sokkal jobban érdekeltek az emberek és nem csak a varázslók, a muglik is; hogy mit gondolnak, miért úgy élik az életüket ahogy, milyen érzéseket váltanak ki belőlük bizonyos dolgok és természetesen akkor szórakoztam a legjobban, ha képes voltam azonosulni az érzéseikkel, vagy átadni nekik a sajátom. Erre végül a legjobb módszernek a gitározás bizonyult. Már nagyon fiatal korom óta a gitár egy szerelem számomra. Alig lehettem 4 éves, amikor először megpengettem apám akusztikus gitárját. Meglepően jól hangzott a dolog, persze nem ismertem se akordokat, se kottát. Apám hallotta meg ahogy szórakozok vele és a kezdeti ijedtségből, lelkesedésbe ment át a reakciója. Anyám egy kicsit vonakodott, de belement, hogy komolyabban nyúzzam a dolgot. Azóta nem telik el úgy nap, hogy ne gyakorolnék, csupán annyi változott, hogy még tinédzser koromba az akusztikust elektromos szólóra cseréltem.
Időközben a sulis kis bandánk nagyon befutott és a mágus világ nagy része tudja hova tegye azt a nevet, hogy Walpurgis Lányai. Persze azt ne kérdezze meg senki, miért éppen Leányai, hiszen egyetlen női tagunk sincs. Myron (énekes) a legjobb barátom volt a sulis évek alatt, Orsion (dobos) és Heathcote (ritmusgitáros) pedig ugyanahhoz a házhoz tartozott, mint mi. Még a végzős év előtt fogant az ötlet, hogy a zenét lehetne nagyobba is nyomatni, de erre nem volt olyan sok lehetőségünk az iskola berkein belül. Szóval, amikor kiszabadultunk onnan, összeszedtük a régi ismerőseket, pár ismeretlen tehetséget és így állt össze a ma már 8 leleket számláló zenekarunk.
Az egyetértés és az összhang nagyon jól működik a csapaton belül. Azt is teljes egyetértésben döntöttük el, hogy ideje pihenni egyet. Már lassan 10 éve adunk ki albumokat és koncertezünk a világ minden szegletében. Úgy éreztük itt az ideje egy év üres járatnak. Persze teljesen ez sem üres, hiszen ha valakinek ez a szenvedélye, akkor képtelen teljesen megpihenni. Ezt az egy évet az ihlet merítésre tettük fel. Mindannyian dolgozgatunk dalokon és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Összegyűlünk, ha egy nagyon jó ötlet kerül terítékre. Nagyjából felkészülünk a következő album felvételére.
Azt terveztem, hogy ezt az egy évet végre egy kicsi láblógatással töltöm szabad perceimben. Hazautaztam Skye szigetére, de alig hogy lepakoltam otthon, anyám máris dörömbölt az ajtón. Persze örültem, hogy végre látom őt, de mindig meglep honnan ilyen jól informált és pontos. Családi kupaktanács volt kilátásban és elképzelni se tudtam mi történhetett. Elsőnek még arra gondoltam, hogy Meag férjhez megy, de aztán rájöttem, hogy az kizárt. Ő tényleg egy vad szépség.
Mikor megérkeztem a szülői házba meglepetten láttam, hogy Lea unokanővérem és a férje Jhon is náluk vendégeskednek. Az még meglepőbb volt, hogy a két kiskorú nem volt velük. Lea jóval idősebb volt nálam, tudni illik az ő apja és az én anyám testvérek. Szóval a dolog úgy alakult, hogy Lea legidősebb fia Dave és köztem alig egy év volt.
Nem kellett sokat várnom, hogy kibújjon a szög a zsákból. Ever és Brant azért nem szórakoztattak minket jelenlétükkel, mert a szülők végre beadták a derekukat és úgy döntöttek, hogy beíratják őket abba a suliba, ami nem is olyan régen épült újjá. Fél füllel már hallottam a híreket, de eddig még nem érintett a dolog.
-Nem mondjátok, hogy rájuk kényszerítitek sulit? – fakadt ki Meag.
-Miért, nem olyan rossz az nővérkém. Legalább társas lényekké válnak, ahogyan azt illik.
-Mondja ezt az, aki a szabadidő eltöltését egy igen szűkre szabott szobában, a plafont bámulva találja ideálisnak?!
-Hééé…-horkantam fel- Engem az év nagy részében éppen elég ember vesz körül. Amúgy az iskolai évek mindig nagyon bulisak és tele vannak élményekkel. Csak jobb lesz nekik, meglátjátok.
-Jahm, nyomasztó élményekkel.
-Meaghan elég már. –szólt rá szelíden apánk. A holtra vált arcú Leára néztem. Nem kellett sokat találgatni, hogy rájöjjek már most megbánták a dolgot és a falat kaparva izgalmukban telnek el az éjszakáik….Amit mással is tölthetnének…
-Nos egy kicsit mi is aggódunk értük. –vallotta be félszegen. Furcsa volt ezt a fajta aggódást látni a mindig határozott és gyönyörű félvéla unokanővéremen.
-Csak kicsit? – viccelődtem, de nem nagyon lazultak el tőle.
-Cory, megtennéd, hogy rájuk nézel.
-Ha, csak ennyi a vágyad, persze! Mikor van kimenő hétvégéjük?
-Nem egészen…így…értem.
-Ó-ó, kezdek rosszat sejteni.
-Lea arra gondolt, hogy a rengeteg szabadidőben, ami most a rád szakad, esetleg kipróbálhatnád magad más területen. – vetette közbe anyám és egy finom mozdulattal kortyolt az előtte álló teáscsészéből.
-Pontosan mire gondolsz?
-Hmm…nem tudom. Mindig is érdekeltek a muglik, meg az emberek és jól kijössz a fiatalokkal. Az iskola pedig jelenleg professzor szűkében áll.
-Hogy MII? Én, mint professzor? – nevettem fel keserűen.
-Egyszeriben az akartál lenni, nem? – vigyorgott rám Meaghan.
-Egyszer régen igen, de annak már nagyon sok éve!
-Kérlek Cory! – ragadta meg Lea a karomat. Fel sem tűnt, hogy kis híján felpattantam a helyemről a kirohanásom közben. Nagyon szerettem Leát, mert sokat segített anyáméknak azzal, hogy ránk vigyázott, mikor még kisebbek voltunk. Hiába, anya és apa már akkor sem volt mai csirke. Úgy éreztem egy olyan felellőséget készülnek rám tenni, ami alól nem húzhatom ki magam.
-Végül is, tehetek egy próbát. – adtam be a derekam.
A következő két napban azon kaptam magam, hogy viharos gyorsasággal összepakoltam a holmimat, valamint megírtam és elküldtem a jelentkezésemet Torn professzornak, aki az iskola igazgatónője és egyben újjáépítője. Kaptam egy meghallgatási időpontot, amire számítottam, hiszen személyes találkozás nélkül hogyan is vennének fel. Szóval itt várakozok most, az igazgatónő irodája előtt készen arra, hogy elfogadjam az ítéletet.



Tervei: Kipihenni az elmúlt évek zsúfoltságát, dalokat szerezni és tanítani, amit szeret. (Titokban pedig bébicsőszködni az unokahugára és unoköccsére.)
Hobbik: Zeneszerzés, zenélés, muglik vizsgálata, kviddics
Pálca: Kellemesen rugalmas, 13 hüvelyk, egyszarvúszőr, fűzfa
Állatok: Egy macska: Calendae. (ejtsd: Cálendé)